A fermentálás olyan ősi eljárás, amely során az élelmiszerek természetes mikroorganizmusok hatására érnek meg, alakulnak át és válnak tartósabbá. A nyár végétől őszig tartó időszak a fermentálás szezonját jelenti, hiszen ilyenkor bőségesen rendelkezésre állnak a friss zöldségek és gyümölcsök, amelyekből ízletes, egészséges erjesztett ételek és italok készíthetők. De miért is olyan népszerű ez a módszer manapság, és milyen jótékony hatásokkal bír a szervezetünkre nézve?
Miért egészséges a fermentálás?
A fermentált élelmiszerek gazdagok probiotikumokban, amelyek olyan jótékony baktériumok, ezek pedig segítik a bélflóra egészségének fenntartását. A bélflóra szerepe az immunrendszer erősítésében, a tápanyagok felszívódásában, valamint az emésztés szabályozásában rendkívül fontos. A rendszeres probiotikum-bevitel hozzájárulhat az emésztési zavarok enyhítéséhez, a gyulladások csökkentéséhez és az immunrendszer erősítéséhez. Az erjesztés során a mikroorganizmusok elősegítik az ételek előemésztését, így azok tápanyagai könnyebben hasznosulnak a szervezetben.
Hogyan zajlik a fermentálás?
A fermentálás folyamata egyszerű, de némi odafigyelést igényel. A legfontosabb összetevők a friss alapanyagok, a só, valamint a megfelelő környezet biztosítása a mikroorganizmusok számára.
Előkészítés
A kiválasztott zöldségeket vagy gyümölcsöket alaposan meg kell tisztítani. Fontos, hogy a fermentálásra szánt alapanyagok frissek és sérülésmentesek legyenek, mivel a rothadás könnyen elindulhat, ha sérült részek maradnak rajtuk.
Sózás
A sózás nemcsak az ízesítés miatt fontos, hanem azért is, mert a só megakadályozza a káros baktériumok szaporodását, miközben kedvez a jótékony mikroorganizmusoknak. A só koncentrációja általában 2-3% körül mozog, ami azt jelenti, hogy 1 liter vízhez 20-30 gramm sót érdemes adni.
Erjesztés
A sózott alapanyagokat tiszta üvegedényekbe kell helyezni, és biztosítani kell, hogy a zöldségek vagy gyümölcsök teljesen elmerüljenek a sós lében. Ezután az edényeket hűvös, sötét helyre kell tenni, ahol a hőmérséklet ideális esetben 18-22°C között van. Az erjesztés néhány naptól akár hetekig is tarthat, attól függően, hogy milyen ízvilágot szeretnénk elérni.
Tárolás
Amint a kívánt íz és állag kialakult, és felbontottuk, a fermentált ételeket érdemes hűtőszekrényben tárolni, hogy megőrizzék frissességüket és ne erjedjenek tovább túlzottan.
Kinek ajánlott?
A fermentált ételek fogyasztása leginkább azoknak ajánlott, akik emésztési problémákkal küzdenek, vagy szeretnék erősíteni immunrendszerüket. Azoknak viszont, akiknek valamilyen krónikus betegségük van, vagy speciális diétát követnek, érdemes konzultálniuk orvosukkal, mielőtt nagy mennyiségben kezdenek fermentált ételeket fogyasztani.
Fermentált paradicsom recept
Hozzávalók:
- 1 kg koktélparadicsom
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 evőkanál só
- Forralt, visszahűtött víz (körülbelül 0,5 liter)
- 1 evőkanál mustármag
- 1 evőkanál borsikafű
- Friss kapor (opcionális)
Elkészítés:
- A paradicsomokat alaposan megmossuk, és egy tűvel vagy fogpiszkálóval megszúrjuk őket, hogy könnyebben átjárja a sóoldat.
- A fokhagymát meghámozzuk és apróra vágjuk.
- Az üvegedény aljára tesszük a fokhagymát, a mustármagot, a borsikafüvet és a kaprot, majd rárakjuk a paradicsomokat.
- A sót feloldjuk a vízben, majd ezzel a sóoldattal felöntjük a paradicsomokat úgy, hogy teljesen ellepje őket.
- Az üveget laza fedéllel lezárjuk, és sötét, hűvös helyen érleljük 5-7 napig.
- Az érlelés után hűtőben tároljuk, és 1-2 hét alatt elfogyasztjuk.
Fermentált almalé recept
Hozzávalók:
- 1 liter frissen facsart almalé
- 1 evőkanál méz vagy cukor (opcionális)
- 1 teáskanál őrölt fahéj (opcionális)
Elkészítés:
- A frissen facsart almalevet egy tiszta üvegbe öntjük.
- Ha szeretnénk, adjunk hozzá mézet vagy cukrot, hogy a fermentáció gyorsabban induljon el, valamint a fahéjat az ízesítéshez.
- Az üveget lazán lefedjük, hogy a gázok távozhassanak, és meleg helyen 2-3 napig hagyjuk erjedni.
- Az almalé az érlelés végére enyhén szénsavas lesz, amit hűtőben tárolva lassíthatunk tovább.
- Fogyasztás előtt hűtve tálaljuk.